Valós kísérlet igazolta, hogy az irodai dolgozók jó akusztikai környezetben alacsonyabb kognitív stressznek vannak kitéve

A kísérletről

A kísérletet a Stockholm mellett található Sundbyberg Városházának két emeletén végezték.

A két emelet elrendezése gyakorlatilag megegyezett, ugyanolyan bútorokkal és ugyanannyi munkaállomással rendelkeztek, és a dolgozók is hasonló feladatokat láttak el.

A mennyezetet 190-es artikulációs besorolású hangelnyelő elemekkel látták el.

A kísérletben 151 alkalmazott vett részt.

Az Ecophon és a Stockholmi Stressz kutató Intézet egyedülálló kísérletet végzett valós irodai környezetben, amelyben a hangoknak az egyterű irodában dolgozókra gyakorolt hatását vizsgálták.

Azt szerették volna megállapítani, hogy a mennyezet sajátosságai hogyan hatnak a dolgozók egészségére és hatékonyságára, valamint, hogy a zavaró körülményeket hogyan érzékelik.

Az eredmény egyértelmű volt – a jobb akusztikai környezet nagymértékben javítja a munka hatékonyságát:

  • 16%-kal kevesebb általános zavaró hatás
  • 25%-kal kevesebb zavaró hatás kis távolságból
  • 21%-kal kevesebb zavaró hatás nagy távolságból
  • 11%-kal csökken a kognitív stressz

Egyedi módszer

124229-sunbyberg-municipality-article-image-1

A kísérlet megvalósításának módja a maga nemében páratlan, mégpedig a következők miatt:

  • A kísérlet gyakorlati, amelyet valós környezetben végeztek el, míg a legtöbb akusztikai környezetről szóló kísérletet szabályozott körülmények között végzik. Egy gyakorlati kísérlet jelentősen megbízhatóbb eredményeket ad, mivel a pszichológiai tényezőket is figyelembe veszi.*
  • A kísérlet kialakítása az átfedésen alapul, amely két különböző kontrollcsoportot érint. Mindkét kontrollcsoportban ugyanazt az eredményt lehetett megfigyelni.

A kísérlet három részből állt:

  1. Az akusztikus környezet előkészítése
    A kísérlet előtti hétvégén a két emelet akusztikus környezetét anélkül változtatták meg, hogy a dolgozók tudtak volna róla.

    • A 4. emeleten a korábban már bevált akusztikus környezetet továbbfejlesztették úgy, hogy hangelnyelő elemeket telepítettek a falakra.
    • Az 5. emeleten a mennyezeti hangszigetelést kemény, hangvisszaverő panelekkel helyettesítették, amelyeknek alacsonyabb volt az elnyelő képessége.
  2. Jobbról rosszabbra, és fordítva
    Három hét után, egy hétvégén – amikor nem volt bent dolgozó-, a két emelet között felcserélték az akusztikus környezetet.

    • A 4. emelet, ahol eredetileg jó volt az akusztikus környezet, rosszabb akusztikus környezetet kapott. A fali hangelnyelő elemeket levették, és a mennyezetet kemény, hangvisszaverő panelekkel látták el.
    • Az 5. emeleten az akusztikus környezeten javítottak azzal, hogy visszaszerelték a magas minőségű mennyezeti és fali hangelnyelő elemeket.
  3. Az akusztikus környezet ismételt megváltoztatása
    Három héttel később ismét visszaváltoztatták az akusztikus környezetet.

    • A 4. emeleten visszaállították a jó akusztikus környezetet.
    • Az 5. emeleten visszaállították a rosszabb akusztikus környezetet.

Kényelmes távolság

sundbyberg-distance-of-comfort

A kísérlet során az akusztikai tulajdonságokat több alkalommal is mérték az ISO 3382-3 szabvány előírásai alapján. A dolgozók egymáshoz képest vizsgált kényelmi távolságát mérték.

A kísérlet azt mutatta, hogy az egyterű irodákban jelentős befolyással bír az emberekre akusztikus környezet. A kényelmi távolság esetében egyértelmű különbség volt a beszéd terjedése tekintetében.

A kényelmi távolság 35%-kal kisebb volt a jó akusztikus környezetben. a jobb akusztikával rendelkező emeleten.

 


grapha-1Az általános zavaró körülmények

A jobb akusztikai környezet az általános zavaró körülmények esetében is jelentős csökkenést mutatott. Ugyanez volt megfigyelhető mindkét emeleten.

A középső oszlop (T2) mutatja a javított és lerontott akusztikus környezetet.


graph-b-1Zavaró hatás kis távolságból

A javított akusztikus környezetben a kísérlet szignifikáns csökkenést mutatott a kis távolságból érkező zavaró hanghatások tekintetében. Ugyanez volt megfigyelhető mindkét emeleten, de különböző mértékben.

A középső oszlop (T2) mutatja a javított és rontott akusztikus környezetet.


graph-c-1Érzékelt zavaró hanghatás nagy távolságból

A javított akusztikus környezetben jelentős csökkenés volt megfigyelhető a nagy távolságból érkező zavaró hanghatások tekintetében.

A középső oszlop (T2) mutatja a javított és rontott akusztikus környezetet.


graph-d-1Érzékelt kognitív stressz

A kísérlet szerint a jobb akusztikus környezet a kognitív stressz esetében nagymértékű csökkenést mutat.

A középső oszlop (T2) mutatja a javított és rontott akusztikus környezetet.


Olvassa el a teljes jelentést

A Stresszkutató Intézet egy stresszreakciókra, az alvásra és az egészségre specializálódott nemzeti tudásközpont.

Az intézet a Stockholmi Egyetem Társadalomtudományi Karának a része.

A kísérletet a Sundbybergi Városházán a Stockholmi Stresszkutató Intézettel közösen, Aram Seddigh, PhD vezetésével végezték 2014 tavaszán.
A kísérlet eredményeit a Journal of Environmental Psychology (Környezeti Pszihológia) című folyóiratban tették közzé 2015 szeptemberében.

Töltse le és olvassa el a teljes jelentést a www.sciencedirect.com weboldalról.


oseland-slider-push-285x236-1*Dr Nigel Oseland a világ egyik vezető munkahelyi tanácsadója. A pszichoakusztikával foglalkozó tanulmányai szerint a pszichológiai tényezők jelentősebb hatással bírnak, mint a hang maga.

Emiatt az akusztikus környezetet és a helyiségeken történő változásokat valós irodai környezetben kell vizsgálni.

Ellenkező esetben meg van a kockázata annak, hogy a kísérletek során a legnagyobb hatású tényezőket figyelmen kívül hagyják.