A Sundyberg kísérlet
Valós kísérlet igazolta, hogy az irodai dolgozók jó akusztikai környezetben alacsonyabb kognitív stressznek vannak kitéve
A kísérletről
A kísérletet a Stockholm mellett található Sundbyberg Városházának két emeletén végezték.
A két emelet elrendezése gyakorlatilag megegyezett, ugyanolyan bútorokkal és ugyanannyi munkaállomással rendelkeztek, és a dolgozók is hasonló feladatokat láttak el.
A mennyezetet 190-es artikulációs besorolású hangelnyelő elemekkel látták el.
A kísérletben 151 alkalmazott vett részt.
Az Ecophon és a Stockholmi Stressz kutató Intézet egyedülálló kísérletet végzett valós irodai környezetben, amelyben a hangoknak az egyterű irodában dolgozókra gyakorolt hatását vizsgálták.
Azt szerették volna megállapítani, hogy a mennyezet sajátosságai hogyan hatnak a dolgozók egészségére és hatékonyságára, valamint, hogy a zavaró körülményeket hogyan érzékelik.
Az eredmény egyértelmű volt – a jobb akusztikai környezet nagymértékben javítja a munka hatékonyságát:
- 16%-kal kevesebb általános zavaró hatás
- 25%-kal kevesebb zavaró hatás kis távolságból
- 21%-kal kevesebb zavaró hatás nagy távolságból
- 11%-kal csökken a kognitív stressz
Egyedi módszer
A kísérlet megvalósításának módja a maga nemében páratlan, mégpedig a következők miatt:
- A kísérlet gyakorlati, amelyet valós környezetben végeztek el, míg a legtöbb akusztikai környezetről szóló kísérletet szabályozott körülmények között végzik. Egy gyakorlati kísérlet jelentősen megbízhatóbb eredményeket ad, mivel a pszichológiai tényezőket is figyelembe veszi.*
- A kísérlet kialakítása az átfedésen alapul, amely két különböző kontrollcsoportot érint. Mindkét kontrollcsoportban ugyanazt az eredményt lehetett megfigyelni.
A kísérlet három részből állt:
- Az akusztikus környezet előkészítése
A kísérlet előtti hétvégén a két emelet akusztikus környezetét anélkül változtatták meg, hogy a dolgozók tudtak volna róla.- A 4. emeleten a korábban már bevált akusztikus környezetet továbbfejlesztették úgy, hogy hangelnyelő elemeket telepítettek a falakra.
- Az 5. emeleten a mennyezeti hangszigetelést kemény, hangvisszaverő panelekkel helyettesítették, amelyeknek alacsonyabb volt az elnyelő képessége.
- Jobbról rosszabbra, és fordítva
Három hét után, egy hétvégén – amikor nem volt bent dolgozó-, a két emelet között felcserélték az akusztikus környezetet.- A 4. emelet, ahol eredetileg jó volt az akusztikus környezet, rosszabb akusztikus környezetet kapott. A fali hangelnyelő elemeket levették, és a mennyezetet kemény, hangvisszaverő panelekkel látták el.
- Az 5. emeleten az akusztikus környezeten javítottak azzal, hogy visszaszerelték a magas minőségű mennyezeti és fali hangelnyelő elemeket.
- Az akusztikus környezet ismételt megváltoztatása
Három héttel később ismét visszaváltoztatták az akusztikus környezetet.- A 4. emeleten visszaállították a jó akusztikus környezetet.
- Az 5. emeleten visszaállították a rosszabb akusztikus környezetet.
Kényelmes távolság
A kísérlet során az akusztikai tulajdonságokat több alkalommal is mérték az ISO 3382-3 szabvány előírásai alapján. A dolgozók egymáshoz képest vizsgált kényelmi távolságát mérték.
A kísérlet azt mutatta, hogy az egyterű irodákban jelentős befolyással bír az emberekre akusztikus környezet. A kényelmi távolság esetében egyértelmű különbség volt a beszéd terjedése tekintetében.
A kényelmi távolság 35%-kal kisebb volt a jó akusztikus környezetben. a jobb akusztikával rendelkező emeleten.
Az általános zavaró körülmények
A jobb akusztikai környezet az általános zavaró körülmények esetében is jelentős csökkenést mutatott. Ugyanez volt megfigyelhető mindkét emeleten.
A középső oszlop (T2) mutatja a javított és lerontott akusztikus környezetet.
Zavaró hatás kis távolságból
A javított akusztikus környezetben a kísérlet szignifikáns csökkenést mutatott a kis távolságból érkező zavaró hanghatások tekintetében. Ugyanez volt megfigyelhető mindkét emeleten, de különböző mértékben.
A középső oszlop (T2) mutatja a javított és rontott akusztikus környezetet.
Érzékelt zavaró hanghatás nagy távolságból
A javított akusztikus környezetben jelentős csökkenés volt megfigyelhető a nagy távolságból érkező zavaró hanghatások tekintetében.
A középső oszlop (T2) mutatja a javított és rontott akusztikus környezetet.
Érzékelt kognitív stressz
A kísérlet szerint a jobb akusztikus környezet a kognitív stressz esetében nagymértékű csökkenést mutat.
A középső oszlop (T2) mutatja a javított és rontott akusztikus környezetet.
Olvassa el a teljes jelentést
A Stresszkutató Intézet egy stresszreakciókra, az alvásra és az egészségre specializálódott nemzeti tudásközpont.
Az intézet a Stockholmi Egyetem Társadalomtudományi Karának a része.
A kísérletet a Sundbybergi Városházán a Stockholmi Stresszkutató Intézettel közösen, Aram Seddigh, PhD vezetésével végezték 2014 tavaszán.
A kísérlet eredményeit a Journal of Environmental Psychology (Környezeti Pszihológia) című folyóiratban tették közzé 2015 szeptemberében.
Töltse le és olvassa el a teljes jelentést a www.sciencedirect.com weboldalról.
*Dr Nigel Oseland a világ egyik vezető munkahelyi tanácsadója. A pszichoakusztikával foglalkozó tanulmányai szerint a pszichológiai tényezők jelentősebb hatással bírnak, mint a hang maga.
Emiatt az akusztikus környezetet és a helyiségeken történő változásokat valós irodai környezetben kell vizsgálni.
Ellenkező esetben meg van a kockázata annak, hogy a kísérletek során a legnagyobb hatású tényezőket figyelmen kívül hagyják.